Ez különösen azért nagy dolog, mert szemben például Shakirával, Ricky Martinnal vagy Thalíával, neki nem kellett angolul énekelnie ahhoz, hogy világszerte befusson. Spanyol nyelvű lemezeit éppúgy veszik Európában is, mint Latin-Amerikában. A Magyarországon még viszonylag ismeretlen fiatalember az idei évet európai turnéval is kezdi, majd Ázsiában promotálja Mi Sangre című legutóbbi albumát.

A kis Juan Estebant (aki a két keresztnevének összevonásából kapta művésznevét) már hétéves korától tanította gitározni édesapja, akihez hasonlóan az idősebb testvérei is gitároztak, így hát pillanatig sem volt kétséges, hogy az öccsük milyen hangszeren fog majd játszani. Otthon elsősorban latin zenéket hallhatott - tangót, kubai zenét és különböző speciálisan kolumbiai népzenei stílusokat, ám ahogy cseperedett, egyre több szörnyűséggel kellett szembesülnie.

Juanes ugyanis Medellinben született, amely a két, egymással harcban álló kolumbiai kokainmaffia közül az egyiknek a bázisa (a másik klán "székhelye" Calí). Ennek megfelelően együtt kellett élnie a gyakori leszámolásokkal, gyilkosságokkal - így például egyik unokatestvére és egy közeli barátja is ezeknek esett áldozatul. Ráadásul korán elveszítette rákbeteg édesapját is, a kamaszkorba lépve pedig úgy érezte, hogy érzéseit az addig hallgatott latin zenéknél erőteljesebb stílusban tudja csak kifejezni.

Így aztán fiatalon belépett az Ekhymosis nevű zenekarba, amelyre elsősorban a Metallica, a Sepultura, a Slayer és hasonló bandák voltak hatással. Az együttes pedig szép sikereket ért el Kolumbiában, 11 év alatt hét lemezt adott ki, amikor Juanes, az addigi frontember inkább a szólókarrier mellett döntött, és a zenekar feloszlott.

Hősünk Északon próbált szerencsét, ám sem Miamiban, sem pedig New Yorkban nem járt sikerrel, végül Los Angelesben vetette meg a lábát. Nem segítette a helyzetét a magánya mellett az sem, hogy nem tudott angolul, így az első év főként tanulással és persze új dalok szerzésével telt. Végül aztán demója eljutott az argentin származású producerhez, Gustavo Santaolallához, aki látott fantáziát Juanesben, és 2000-ben együtt dolgozni is kezdtek az első lemezen.

A közös munka eredménye a Fijate Bien című album lett, amely eleinte főleg Kolumbiában keltett nagyobb figyelmet, aztán meglepetésre a következő év nyarán hét Latin Grammy-jelölést is kapott. Juanes még ekkor sem gondolta volna, hogy az elég személyes és sötét tónusú lemez széles körben sikert arathat, de amikor három kategóriában is nyert, akkor már nem kételkedhetett tovább.